A wargame és a festés elválaszthatatlan – interjú Wolf Gáborral

Gondoltuk cikk sorozatunk következő részében a festés témakör kaphatna helyet, és így a Golden Gobbo kiválónak bizonyult, hogy megkeressük Wolf Gábort aka Wolfit, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre, íme:

Szia Wolfi! Első körben mesélnél arról hogyan és mikor találkoztál a hobbival? A festős része volt meg előbb, vagy inkább maga a játék?

Szívesen mesélek erről, mert öreg szürkehátúként egyre hajlamosabb vagyok nosztalgiázni. Egyébként a munkáimon is meglátszik ez, mostanában gyakran nyúlok vissza olyan figurákhoz, amik a játék “hőskorszakához” vezetnek vissza. Számomra ez a kilencvenes évek elejét jelenti, internetes nyelven a Middlehammer korszakot. Az egész a szerepjátékozással kezdődött. Gimnáziumi gólyatáborba már egy friss Bíborhold magazinnal érkeztem, és osztálytársaimmal elég hamar elkezdtünk AD&D-zni. Faltam a fantasy könyveket, és teljesen magával ragadott a szerepjátékos közeg is. Kellett valami megoldás arra, hogy a karaktereinket megjeleníthessük a csatákhoz, így kerültek képbe az ólomkatonák. 15 évesen keveredtem le a Sárkányfészek nevű boltba, ahol Seregi Rajmond üldögélt a pult mögött, és az elképzelhető legcsodálatosabb dolgot csinálta, épp egy Űrfarkas modellt festett! Szerencsére már gimnázium alatt is melóztam, így volt pénzem beleugrani a hobbiba, de azért fater előtt persze titkoltam mi pénzt öltem bele a dologba, függetlenül attól, hogy az első maketteimet neki köszönhettem. Innentől kezdve nagyon gyorsan elmélyültem a hobbiban, a szerepjátékozás elmaradt, de a festés, és a játék megmaradt. A terepasztalos stratégiai játékokkal az FMCSben találkoztam, akkor még csak nézőként. Érdekes, hogy akkor még kvázi szentségtörésnek tartottam a festetlen figurákkal való játékot, pedig láttam pár nagyon forró megoldást proxyzásra, pl LEGO figura, mint törpe ágyú. Az első meccsem már az Aréna klubban ment le, Wh40k 2. kiadás szabályai szerint, és a birodalmi erőkkel megtámogatott Space Wolf seregemet lealázták a tápos eldák.

Milyen figurákkal foglalkozol, ha festésről van szó?

Egyrészt van a bérfestés, ahol van némi beleszólásom ugyan, hogy mit festek, de azért valahol találkozni kell a megrendelő igényeinek, és a saját vágyaimnak. Jelenleg Privateer Press Legion of Everblight figurák vannak előttem, illetve ausztrál barátaim kickstarteres projektjéből, a Judgementből egy 54mmes minotaurusz. Aztán vannak a saját projektek. Ezek egyrészt olyan figurák, amik a saját seregeimhez kellenek, például most beugrottam a Guild Ballba, és ahhoz csinálom a sírásók céhét. Illetve a saját művészeti projektek, amiket displayre festek, esetleg festőversenyre. Games Dayre nem készültem el mindennel, maradt még oldhammer sárkánytól kezdve, Infinity űrlényen át Malifaux mini diorámáig minden. Mosonshowra lehet egy makettet is bevállalok, ez még kérdéses. SPOILER: Az összefirkált TEKes BTR megmozgatta a fantáziámat.

Az örök kérdés: Vallejo vagy Citadel?

🙂 P3, de ecseteléshez használok citadellt, vallejot, army paintert is. Főleg a szín számít, meg hogy az itthoni kaotikus piacon éppen mikor mi volt kapható.Fújáshoz igyekszem csak Vallejot használni.

Ha épp nem festés hanem játék, akkor mostanában melyik játékokat preferálod?

A fő játékom a Warmachine/Hordes. Nem tudom hány éve csinálom, de még az MK1-el kezdtem. Mára a harmadikat tapossa a játék. Kellően kompetitív, de a szabályok letisztultak. Évente kb 4 hazai, és 2-3 nemzetközi verseny fér bele, ahol nagyon jó barátságok születnek. Kiegészítésnek volt eddig a Malifaux, de az eléggé elhalt. Szóval most megnézem a Guild Ballt.

Nem tudom mennyire követed mostanában a Warhammer 40.000-et és az Age of Sigmart, de van valami véleményed az új GW-s figurákról?

Kemény kérdés ez, sokrétűbb, mint elsőre gondolná az ember. Amikor átnyergeltem WM/Hra akkor kezdődött a GW mélyrepülése. Szerintem abban egyetértünk, hogy amikor elérte a fantasy a “kiabálj, ha nagyobb szakállad van, mint az ellenfelednek, és akkor jobban dobsz” szintet, azzal rettenetesen mellélőttek. Amikor kinyírták az öregvilágot fizikai fájdalmat éreztem még úgy is, hogy akkor már csak fél szemmel követtem a GW rendszereit.Az is szomorú volt valahol, amikor áttértek a fémről a műgyantára, majd a plasticra. Viszont igazából, ha máshonnan nézzük a dolgokat, akkor engem annyiban érintett csak a dolog, hogy a régi fémek legyűjthetők lettek, és értékesebbek, az új plastic figurák pedig nagyon szépek, és a technológia talán a legkifinomultabb a piacon. Egy-két figurának én sem tudtam ellenállni, és a régi fém gyűjteményem mellé beszereztem pár új figurát is.Magukat a játékrendszereket is megjavították, ha jól tudom, aminek szívből örülök. Ja és azt még mindenképpen megemlíteném, hogy szuper, hogy megint vannak magyarul elérhető regények!

A GW a Shadespire kapcsán behozott új lágyabb műanyagot, ami sokkal részletgazdagabb és kevesebbet sorjázandó, mint a korábbi figurák. Találkoztál már velük? Ha igen mik voltak a benyomásaid?

Sajnos nem, de csak jókat hallottam róluk. A neten látom persze az elkészült shadespire bandákat, és nagyon szép figuráknak tűnnek!

Itt jön a másik örök kérdés, mivel szeretsz jobban dolgozni: fém, vagy műanyag? Esetleg műgyanta?

Vén gonosz káosztörpe vagyok, szívemet csak a kohókból kiömlő fém látványa melengeti. Viccet félretéve a fémet szeretem, de ha jó a minősége, akkor a műanyaggal is szeretek dolgozni, és a műgyantától sem ódzkodom. A finecastot meg fel kell dolgozni egy pszihológus segítségével, és elengedni.

Találkoztunk a Games Dayen, és idén nem zsűriztél, hanem versenyeztél a Golden Gobbon. Mesélnél erről picit, milyen érzés volt újra a másik oldalán állni? Milyen figurákat neveztél? Mondanál róluk pár szót?

Ismét egy nagyon jó téma! Ha megengeded nem is picit mesélek a Games Dayről, remélem ez rávilágít pár olyan témára is, ami nem publikus info, és minden évben feszültséget szül. Nagyon nehéz összeszedni a rengeteg gondolatot, amit ezzel kapcsolatban megosztanék veletek, nem is tudom hol kezdjem. Talán a legjobb az idei GG szervezéssel indítani. Mióta a HTC átvette az egyesülettől a szervezést, a GG Waldmann Szabi kezébe került. Felkért idén is a zsűribe, ami rendkívül megtisztelő, hiszen hazánk legjelentősebb ilyen rendezvényéről van szó, ami remélem továbbra is csak nőni fog, míg elér egy kb Mosonshow szintre, csak fantasy/scifi vonalon.Szóval nagyon szívesen zsűriztem volna, de mellette elkészült pár olyan projektem, amit viszont nevezni szerettem volna. Mivel rajtam kívül egyik zsűritag sem készült el semmivel az idén, így viszont nem indult bírói kategória. Szabi ekkor még úgy volt, hogy akkor zsűrizzek csak az amatőrben, nyitott kategóriákban indulhatok. Amikor átkerült az időpont az ismert okokból akkor sajnos pár zsűritag kiesett, köztük a főnök Szabi is. A kommunikáció sem volt a legjobb, mert egy köremailben folyt, és fontos infók vesztek el. Nagy nehezen lettek új bírók, viszont ők felvetették, hogy ha ennyire indulnék, mi lenne, ha egyáltalán nem bíráskodnék, így elkerülve a csalás látszatát is. Megmondom őszintén, hogy ennek nagyon örültem, de jövőre ismét átállok a túloldalra, ha szükségük van rám, idén kiéltem magam.

Újra átkerülni a kordonon kívülre nagyon jó érzés volt. Az elmúlt pár évben versenyeztem pár nagyobb festőversenyen, főleg privateer press saját versenyein, de megmondom őszintén, hogy a GG idén felnőtt a legnagyobbak közé. Nézni a nevezett műveket, és latolgatni az esélyeket mindig nagyon izgalmas. Egyik kedvenc időtöltésem régi barátok munkáit felismerni a stílusukról a nevezettek között. A szokásos nagyágyúk mellett (Bilics Dani, Wood Elf Gergő, Rajmond, hogy csak párat említsek) nagy élmény volt látni az új csillagok (Bertyák Pisti, Németh István, Halász Dani) munkáit is. Mikor kiderült, hogy a nyitott kategóriákban indulhatok, gyorsan összeszedtem a kategória leírásokat, és kitaláltam pontosan mikkel is akarok nevezni. Volt pár figura, ami adott volt, de néhány figura út közben került képbe. Ahol több nevezés is elkészült egy kategóriában, ott igyekeztem úgy igazítani, hogy a lehető legkülönbözőbb stílusú figurákat nevezzem. Ezzel kicsit megtrollkodtam a zsűrit, mert az asztal másik oldaláról tudom milyen nehéz már azt is eldönteni egy nevező esetében melyik munkáját tartsuk bent, és melyiket adjuk vissza. Karakter kategóriában Canoness Veridyan volt a fő indulásom. Értékeltem a GW humorát, amikor visszakanyarodott ehhez a John Blanche klasszikus festménye alapján készült figurához. Tudtam, hogy kell amint kijött, és már azt is tudtam, hogy a festményt akarom freehanddel megfesteni a háttérben. A koponyákat úgy tarháltam össze a talpra, a GW 2 hétre rá dobta piacra a koponyás dobozt miután elkészültem. A hölgy végül ezüstöt ért Németh István gyönyörű káosz hőse mögött.

Mellé még bedobtam Harley Quinnt, aki régóta várta, hogy kifessem. Rajta az úgynevezett hangulatfestést akartam kipróbálni. A lényege, hogy a figurán elsősorban nem az egyes részletek kiemelésére koncentráltam, hanem arra, hogy egy adott hangulatot elkapjak. Ugye Gotthamben mindig este van, és mindig villámlik :D, szóval a diliház előtt pózoló Harley kapott egy sketch style festést szűkített palettával, és szaturált színekkel, majd miután elkészült vettem egy mély levegőt, és felül fújtam a villámlás kék fényével. Osztag kategóriában folytattam a bírói gárda izzasztását. Pár hónapja a kezembe került pár régi ork figura. Addig törtem a fejem mihez is kezdjek velük, míg meg nem született az ötlet, hogy a már meglévő figurákat pár “új” beszerzéssel kibővítve megfessem az egyik kedvenc Mark Gibbons grafikámat, a 2. kiadású Ork codex elején lévőt. Aranyárba megvettem Ghazkullt az ebayről, és már mehetett is a munka. A háttéren lévő freehand Gargantra nagyon büszke vagyok, nagy része takarásban van az eredeti grafikán, szóval azt kútfőből kellett hozzá “költenem”.Régóta váratott magára a farkas alapdoboz is. Gündert Feri barátomé volt régen, majd pár netes csereberét követően végül nálam landolt. Nem volt szívem lemosni, de senki sem csapott le rájuk, így végül mégis az etilacetátban végezték a figurák. A művel kb csütörtökre készültem el, és szerintem ez lett a legerősebb indulásom is egyben. Persze nevezéskor beleakadt a fóliába, és az egyik farkast darabokra törtem. Vittem magammal festőcuccot a javítások miatt, viszont a W&N ecsetemet sikeresen megmártottam pillanatragasztóban a spártai körülmények miatt. Öröm az ürömben, hogy a fáradozást végül arany jutalmazta.Szörny kategóriában a Privateer Press troll szörnyetegét neveztem. Kedvenc sculptorom Brian Dugas műve, de még ezzel sem voltam elégedett, a szakállát átszobrászkodtam Davey Jones féle polip szakállra. Imádom ezeket a 120 millis talpakat, mert mindegyikre lehet építeni egy kis vignettát. Én a tengerből kimászó szörny alá raktam egy pyget, aki nagyon ideges, hogy a homokvárát eltaposta a nagy testvér.

Sereg kategóriába régi fém Deathguard marineokat neveztem. Mellé raktam egy új drónt is, mert ez a gyönyörű makett nagyon hozza a régi figurák hangulatát. A Sea King aranyat ért, a sereg pedig bronzot.A harmadik aranyat a nagy modell kategória hozta. Erre is nagyon büszke vagyok. A PP fantasztikus mellszobrokat dobott piacra, és bár nagyon drágák, és baromi nehéz beszerezni őket, egy Nemora sikerült rátenni a kezem. Az öreget végül karrierje kezdetén festettem meg, a mellvértre pedig egy villámon lovagló pinup nővérkét freehandeltem. Erre azért vagyok különösen büszke, mert életem második mellszobra volt.Az utolsó, hatodik kategória a lehetségesek között nagy kedvencem a dioráma volt. Mostanában láttam neki a dioráma, vignetta építésnek. Nagyon sok öröm forrása ez a műfaj, ahogy az ember keze által gyakorlatilag életre kelnek a figurák. Persze rengeteg kihívással is szembesül a makettező, ami remek forrása a fejlődésnek.Sajnos pár éve a festetlen gyűjteményemet pénzzé tettem, de azóta régi nagy kedvenceimet sikerült újra legyűjtenem. Perry féle Ogrynok, egy megnyúzott Leman Russ tank, és egy Yarrick is visszatért hozzám, már csak egy inspiráló szikrára várva! Kettő is érkezett belőle, egyrészt a Bestia felemelkedése könyvek formájában, másrészt Chris Suhre fantasztikus Deathjack diorámájának képében. A bestia felemelkedése miatt tudtam, hogy valami badass orkos csatajelenetet csinálnék, Chris WIP képeit nézegetve pedig fejben megterveztem a diorámát. A fókuszpontba került Yarrick a hősies beállásával, a többi kedvencemet pedig a kilőtt tank környékére raktam. Felkerültek az orkok is, és szerintem szuperül elkaptam a pillanatot, mielőtt véres közelharcban összecsapnak a felek. Nagy kedvencem a gretchin, aki kvázi kifelé pózol a nézőnek, és persze az öreg politikai tiszt, aki kiállásával megpróbálja a birodalmi erők morálját boostolni.

(Már nincs meg a tudásom a 40k figurák képességeit illetően, de szerintem rájuk is fér a lelki támogatás. 3 Ogryn, meg 5 Elsőszülött néz szembe 5 Nobbal.

A dioráma nemcsak ezüst gobbót, hanem a Honvédség arany különdíját is elhozta, amire rettentő büszke vagyok! Végül még egy nagyon vicces vignettát is indítottam. Még Typhust akartam úgy megcsinálni, hogy egy fehér márvány birodalmi épületbe helyeztem volna, ahová meghozza a pusztulást, és ahová eljut ott minden elrohad. A háttérben a falon szerepelt volna Michelangelo Ádám teremtése című freskója, de “negyvenkásítva”, Isten helyén már Papa Nurgle-lel. Ám mielőtt megcsináltam volna jött egy ismeretlen srác a neten, és ellopta a showt, gyakorlatilag ugyanezt megcsinálta, csak orkosba. De a klasszikus festményes alapötleg megtapadt, és annyit beszélgettünk róla a Gép-házba, hogy egyszer csak bekattant, a művtöri marine vignetta ötlete. Összeszedtem a kedvenc művészeimet, és a gimnáziumi tanulmányaim alapján megfestettem őket. A vignettán nem csak a háttérben freehand reprodukált festmények a lényegesek, hanem hogy az egyes figurák is a művészre jellemző stílusban vannak megfestve. Pointilizmus, monokróm, komplementer színek, a teljes negyedikes tananyag :D. Direkt nem írom le a megfejtést, tessék szépen gondolkodni melyik minek felel meg!

A végére a kezdő airbrusholóknak van-e valami jótanácsod?

Persze. Ha a dűznihez kell érni, akkor már elb***tad!

🙂 Najó igazából az, hogy az airbrush egy remek eszköz, de ugyanúgy gyakorolni kell a használatát, mint az ecsetnek. A kezdeti hibák és sikertelenségek ne tántorítsanak el tőle senkit, mert szerintem gyorsan elsajátítható eszköz, és nagyon meghálálja a belefektetett energiát! A facen a különböző festős csoportokba megtalálható vagyok, és nagyon szívesen segítek bármiben. A youtubeon pedig van fent pár videóm, ami nem nagy szám, de a kezdeti lépésekben segíthet!

Illetve teljesen kezdőnek valami gyors útravaló tipp az első lépésekhez?

Több is van! Keress egy mentort, aki nemcsak segít, hanem nem fél kritizálni sem! Illetve merd elhagyni a komfort zónát és próbálj ki új technikákat, eszközöket! Ez egy kreatív hobbi, és azt csak az fejleszti, ha mer az ember próbálkozni! Végezetül ne máshoz mérd magad, hanem az előző munkádat hasonlítsd össze az újjal!

Köszi a válaszokat, és reméljük ezzel a cikkel is egy kicsit közelebb visszük a játékosok szívéhez a festést, ami szerves része a hobbinak és kiváló időtöltés!

jim