Angron

Gondolom nem lepek meg senkit azzal, ha azt mondom a mai lore cikk témája, a Vörös Angyal, a Világfalók primarchája, Angron lesz.

Hórusz Eretnekség

A Császár Malkoyara küldte az Űrfarkasokat, élükön Leman Russal, hogy megállítsa Angron és légiója féktelen tombolását. Russ kudarca után, a Császár Hóruszt küldte, hogy hozza elé Angront, ami végzetes döntésnek bizonyult, hiszen akkor a Hadurat már megfertőzte a Káosz. Mesteri manipulátorként pontosan azt mondta Angronnak, amit a testvére hallani akart: a Császár gyenge, semmi tiszteletreméltó nem maradt benne, és Angronnak ideje elfoglalni a méltó helyét testvérei között. Több sem kellett Angronnak, légiójának minden tagjával azonnal csatlakozott Hórusz csapataihoz.

Az Eretnekség alatt Lorgarral együtt részt vett az Árnyék Hadjáratban, és Calthnál csaptak össze Ultramar védőivel. Angron csalódott Lorgarban, mert úgy látta, hogy a csatákban parányi, stratégiailag szinte semmit nem jelentő célpontok ellen pazarolják energiákat és felhagyott az együttműködéssel. A harcok során kettejük vitája egészen odáig fajult, hogy farkasszemet néztek egymással, és össze is csapnak, ha egy dark eldar rajtaütés nem vet véget a rivalizálásnak. Ennek köszönhetően egy időre félretette a két testvér az egymás iránt érzett ellenszenvét.

Ugyanakkor Lorgar rádöbbent, hogy Angront Nuceria elhagyása óta súlyos terhek gyötrik és visszaküldte, hogy túltehesse magát az emésztő gondolatain. Ám midőn a két testvér a bolygóra ért rádöbbentek, hogy a rabszolgatartó urak mind egy szálig végeztek Angron társaival. Dühében Angron elrendelte, hogy a két légió egyesített ereje söpörje el Nuceria egész lakosságát. A birodalmiak elleni csatában puszta kézzel állított meg egy warhound titánt, hogy az ne taposhassa el testvérét. Később, mikor megérkeztek az Ultramarineok Guilliman vezetésével, hogy bosszút álljanak Calthért, Angron párharcot kezdeményezett Guillimannel, melyben győzedelmeskedett. Testvérének azonban az utolsó pillanatban sikerült elmenekülnie hála a veteránjainak. Ekkor Lorgar belekezdett egy Khorne rituáléba és Angron őrületét és vérszomját használta fel arra, hogy átitassa őt a Káosz erejével. Így vált Angron a vérszomj avatárjává. Hatalmas rúnakardot fogott, melyet a Dark Mechanicum kovácsolt és első parancsával egy koponyatrónust rendelt magának.

Angron a Világfalókkal együtt őrült tombolásba kezdett és feldúlta a galaxist, amerre járt, figyelmen kívül hagyva Hórusz hívását és az ullanori találkozót. Perturabo kapta a parancsot, hogy mindenképpen vigye őt a Hadúr elé és seregével gyarapítsa a lázadókat Ullanornál. Deluge felszínén a Vasharcosok csupán hegyekbe rakott tetemeket találtak. Ekkor ütött rajtuk egy seregnyi tomboló Világfaló és Khorne démon. Végül megnyílt az ég és Angron ereszkedett alá. Perturabo megtámadta testvérét, habár egyértelmű volt a démon erőfölénye. Csatájukat egy lojalista Ultramarine flotta zavarta meg és végül Angronnak sikerült egy warp kapun át kimenekülnie testvérével és légióikkal. Ezek után végül csatlakozott Hóruszhoz és a lázadók seregéhez Ullanoron. A Nap Háború tetőfokán is kulcsszerepet játszott és az elsők között rontott Terrára, mikor megnyílt a warp a Hold közelében.

A Terrán, ahol csak feltűnt pusztítást vitt magával és ő volt, aki Sanguiniusnak tolmácsolta Hórusz feltételeit a megadásról a Birodalmi Palota tetején. A Vérangyalok primarcháját nem meglepően hidegen hagyták a szavai. Végül Hóruszt legyőzte a Császár és az árulóknak menekülniük kellett Terráról. Angron légiójának megmaradt tagjaival visszatért a Terror Szemébe…

forrás: https://wh40k.lexicanum.com/wiki/Angron

jim