Páncélok a 40K világában…1. rész

A következő több részes cikksorozatom a Warhammer 40.000.ben előforduló páncélokat fogja érinteni és azokról részletesebb leírást próbál majd adni. Első körben az Űrgárdista Erőpáncélokról fog szó esni és utána a későbbi részekben lesznek majd eldar, tau, ork és egyéb páncélokról információk.

Általánosságban

Az erőpáncél teljesen zárt és maximálisan elszigeteli viselőjét a környezetétől, így védve őt a légnemű fegyverekkel szemben valamint az atmoszféra esetlegesen káros hatásaitól. Rengeteg kiegészítő segéd berendezést is beleépítettek, mint például kommunikációs eszközök vagy automataérzékelők. A háton található rész biztosítja az áramellátást és további stabilizáló rendszereket is tartalmaz. Míg többnyire az erőpáncélt az Adeptus Astartes-hez társítják, addig az Inkvizíció és a Csatanővérek is használják bizonyos típusait. Ugyanakkor ezek a variánsok korántsem tartalmaznak annyi beépített védelmet és erőt növelő szervókat, mint az űrgárdisták által használtak.

Már az Impérium előtti időkben is használták és eredete visszanyúlik egészen a techno-barbár korszakig. Az idők során a páncél több változatot is megért. A szükség, a feltételek és az új anyagok felfedezése mind hozzájárult a fejlődéséhez.

Az Űrgárdisták erőpáncélja

A Space Marine-ok páncélja egy rendkívül kifinomult védelmi rendszer, ami ötvözi a fizikális behatások elleni védelmet rengeteg szenzoros érzékelővel. Zárt rendszer, ami véd a környezeti behatásoktól és az idegen atmoszférában is biztos lélegzést biztosít. Beépítettek a páncélba több apró elektromosságra reagáló rost kötegeket, amik a viselője erejét hivatottak megsokszorozni. De igazi csodája abban rejlik, ahogy mindezt az amúgy is ember feletti erővel rendelkező gárdista testével összehangolják. Ketten egyesülve, Astartes és Páncél egy páratlan fegyvert hoznak létre. Minden egyes páncél kiváló alkotói munka eredménye, és bár temérdek akad belőle, mégis minden egyes darabja egyedi és mind az adott rend mind pedig viselője történetéről is beszél. Több tíz évig is eltarthat egyetlen Mark VII-es páncél elkészítése, ezért többnyire kifizetődőbb ha pótalkatrészeket gyártanak tömegesen.

Több fajtája létezik a Mark típusú erőpáncéloknak, és legtöbbjük design-ja még a Nagy Keresztes hadjárat és a Horus Eretnekség koráig vezethető vissza. Mindegyiknek megvan a maga keletkezése és története. Akadnak közöttük, amik túléltek megannyi vészterhes időt és most ereklyeként szolgálják az adott Space Marine rendházat. Ugyanakkor temérdek újat is alkottak az évezredek során. Közismert, hogy az újabban alkotott páncélok egyes elemei a korábbi időkben használatos verziók darabjait átvették.

Alkatrészek

Az évek során a páncél fejlődött és változott, de az alapvető részei megmaradtak:

Érzékelők: A sisakban találhatóak, kommunikációs rendszereket, hang érzékelőket, célzó berendezéseket, távolságmérőt, taktikai útmutatókat, auspex-kapcsolatot és több más hasznos funkciót tartalmaz.

Speciális lencsék: Védik a gárdista szemét a villanásoktól, és biztosítják a látást mind az infra, mind pedig az ultraibolya tartományban, vagy akár gyér látási viszonyok között.

Vox Grill Maszk: Felerősíti a marine csatakiáltását és olyan légszűrő berendezést tartalmaz, ami kiszűri a mérges gázokat, és biztosítja az oxigénellátást.

Intelligens vállpáncélok: Speciálisan kialakított váll lapok, amik elnyelik a viselőjét ért csapásokat, és többnyire a rend heraldikáját is láthatjuk rajta.

Mellrész: Úgy alakították ki, hogy megvédje a páncélban futó megannyi kábeleket.Hátra szerelt energiahordozó: Itt található a páncél fő energia központja, tartalék energia cellák és egy nap kollektor vész esetére.

Életjel monitor: Monitorozza a főbb élet funkciókat, kezeli a fájdalomcsillapító injekciós rendszert, anti-toxinokat juttat be szükség esetén vagy akár harci stimuláló szereket.

Tápanyag tároló: Utánpótlást biztosít az Űrgárdista anyagcseréjéhez, így harc közben sem kell ennie vagy innia egy harcosnak.

Thunder Warrior Mark I típusú páncélban, “Vihar Páncél”

A Mark I páncélokat még a techno-barbárok fejlesztették ki a Terrán, a Császár előtti időkben. Miután a Császár megkezdte a Föld meghódítását, a Vihar Harcosok, akik a space marineok mondhatni elődei viseltek ilyet. Villámcsapás volt rajtuk, akkoriban ez volt a Császárhoz hű harcosok jele, és a Császár személyes jelképe is, mielőtt még az Aquila vált volna az Impérium szimbólumává. A páncél innen kapta a nevét is, Vihar Páncél.

Nem volt teljesen zárt és nem biztosít létfontosságú funkciókat viselőjének, mivel a harcok leginkább a Terrát érintették, vagy kivételese esetben a Lunát és a Marsot, amik szintén hasonló körülményekkel rendelkező bolygók. Ezek a korai páncélok még egyénileg készültek és nem volt még egységes szabvány a kialakításukat illetően.

A fő részét a mell és a kar részei alkották. A háton viselt energiacellákból az energiát fizikai erővé alakították a karba vezető kábelek, amik akár megtöbbszörözték viselőjük erejét. Mivel leginkább a közelharc jellemezte a csatákat, így ez kapott nagyobb figyelmet a páncél kialakítását illetően.

A lábat védő részeket nem egészítették szervókkal, csupán némi fizikális védelmet nyújtó páncéllemezzel látták el. A legjobban felszerelt harcosoknak voltak csak ilyen mindenre kiterjedő páncéljuk.

Mint a legtöbb erőpáncél esetében, itt is az energiaellátást a háton hordott rész látta el, aminek a nagy részét még így is a hűtő berendezések tették ki, hogy ne hevüljön túl a páncél motorja.

A 41. évezredben akad még néhány ebből a fajtából, de leginkább a ceremóniák során kerül elő.

Ez az ősi páncél észrevehetően és jellegzetesen hangosabb egy modernebb változatánál.

Mark II “Keresztes Hadjárat Páncél”

Miután meghódították a Naprendszer bolygóit, a Mars gyárait új és fejlettebb páncélok gyártására kérte a Császár, hogy az elit katonái megfelelő védelmet kapjanak. A Keresztes Hadjárat nevet kapta, hiszen ekkor körvonalazódott a Császár nagy terve, hogy újra egyesítse a galaxist a saját lobogója alatt. Ez volt az első teljesen zárt verziójú páncél, életfenntartó funkciókkal, amik az idegen planétákon és az űrben is egyaránt biztosított a viselője épségét.

Teljesen páncélozott, és immár a láb részek is el lettek látva szervo alkatrészekkel. Az egyes részeket úgy alakították ki, hogy kényelmesebb mozgást biztosítson a viselője számára. Egyes vezetékek, amik a Mark I esetén még a páncélon kívül futottak a hűtésük végett, itt már belülre kerültek, hogy nagyobb biztonságban legyenek. Ugyanakkor ezt a megoldást a láb részein nem tudták alkalmazni helyhiány miatt, kizárólag a mellkasi részen használták. A háton lévő energiacella nagyjából ugyanakkora maradt, mint az elődjénél, de már jóval több funkciót látott el annál. További életfunkciókat segítő berendezéseket építettek ide be, valamint képes volt megtisztítani a levegőt és orvosi eszközöket, amik az óta is minden egyes verzióban helyet kaptak.

A sisak automata érzékelőkkel van tele, amiket a Marson fejlesztettek ki és képessé teszik viselőjüket, hogy úgy lásson és halljon, mintha nem viselné azt és mivel az információt egyenesen az agyba továbbítja képes hirtelen gyorsasággal reagálni a külső ingerekre. Képessé tette továbbá a hordozóját az infra és az ultraibolya tartományban való látásra. Maga a sisak rögzítve volt, de benne elfordíthatta bármerre a fejét az Űrgárdista.

A Mark II talán a legtöbb elismerést elérő változat, habár a páncéllemezek elhelyezkedése miatt a javítása körülményes, mind a mai napig megtalálhatóak még állományba állított darabjai, habár korántsem akkora számban, mint azelőtt.

Mark III “Vaspáncél”

Ez a változat egészen a Nagy Keresztes Hadjáratig vezethető vissza, amikor a galaxis közepét ostromolták. Ezek többnyire Squat anyavilágok voltak, és egyáltalán nem örültek a hódítás hírének. Eléggé függetlenek és makacsok és a harcok hevességének köszönhetően ismét igény volt újfajta páncél kifejlesztésére. A legideálisabb volt olyan terepeken, ahol nem volt fedezék és a harcok frontális összecsapásokba torkolltak. Ennek következtében elég impozánsan és brutálisan kinéző változata lett a Mark II-nek egy sokkal jobban megerősített változata.

Az új változata a sisaknak is egy jóval páncélozottabb verziója a korábbinak, hogy oldalirányba eltérítse a hordozóját ért lövéseket, és ezt a modellt vették alapul a későbbi IV-es és VI-os változatoknál is.

A Mark III-at nem arra tervezték, hogy lecserélje teljesen az elődjét, hanem adott esetben, ha a harcok úgy kívánják, akkor rendelkezésre álljon egy jóval páncélozottabb modell is, amik azoknak a szituációkban jeleskednek, ahol a puszta erőre és átütő képességre nagyobb szükség van. Az általános hadműveletekben azonban nem használatos, mivel túl lassú és körülményes benne a harc.

Nevét hatalmas erejéről kapta, ezért is lett Vaspáncél, vagy más néven az Armorum Ferrum….folytatása következik…

forrás: http://wh40k.lexicanum.com/wiki/Power_Armour

Jim