Páncélok a 40K világában – 2. rész

Mark 4 “Birodalmi Maximus Páncél”


A Nagy Keresztes Hadjárat végén a Space Marine páncélok erejük végét járták. Akadt olyan Légió, aki továbbra is ezt a típust és modelleket akarta használni, ezért folyamatosan pótolták őket, ám a marsi Adeptus Mechanicus egy variáns kifejlesztésébe kezdett, ami a Mark IV vagy Birodalmi Maximus Páncél nevet kapta.

A Mark IV-től mondhatni a kifejlesztett erőpáncélok egyre inkább hasonlítottak a jelenleg is használt változatához, és a legnagyobb változást az összetorlódó páncélrétegek elhagyása jelentette, amitől így jóval nagyobb egybefüggő lemezek születettek, és ez legfőképpen a mozgékonyság kárára ment. Ugyanakkor az előállításban és javításban sokkal jobbnak bizonyultak.

Az újonnan meghódított világok műszaki megoldásai segítették a marsiakat, hogy kifejlesszék ezt a jóval hatékonyabb páncélt, egyszerre növelve a védelmet és csökkentve a súlyt. Az új megoldásoknak köszönhetően a kezek és a mellkasi rész vezetékeit is immár a belső részbe került, és az új anyagok felhasználásával jóval kisebb helyet foglaltak.

A sisakot teljesen újratervezték, de az alapvető vonalait még a Mark III-ról mintázták. A Mark IV-től kezdve mondhatjuk, hogy a sisak nem rögzített, hanem követi már a viselőjének fejmozgását.

Akkoriban úgy gondolták, hogy ez lehet a végső verziója, a legoptimálisabb páncél az űrgárdisták részére. Teljes légiókat szereltek fel az új változattal, ugyanakkor a felszerelés sorrendje, hogy mely légiók kaptak belőle még jelentőséggel fog bírni az elkövetkezőben. A rendkívül elterjedt használata miatt a Horus Eretnekség előtt és idején ez vált a leginkább használatos erőpáncéllá. Néhány rend még ma is képes ilyen típusú vértek előállítására, mint például: a Red Scorpions vagy az Iron Hands.

Mark 5 “Eretnekség páncél”


A korábbi akció, amiben elkezdték felszerelni a légiókat az új változattal nem fejeződött be, mielőtt kitört volna Horus lázadása. A felszerelt légiók nagy rész az árulók közé tartozott és a Birodalom ellen fordult, míg a lojalistáknak még nem állt a rendelkezésére elegendő MArk IV-es páncél így kénytelenek voltak a korábbi II-es és III-as változatokban harcolniuk. Valamint azok sem jártak jobban, akik megkapták az új Mark IV-eseket, mert utánpótlás híján nem tudták javítani vagy lecserélni az egyes alkatrészeket. Ezeknek a biztosítása azokban az időkben szinte lehetetlennek bizonyult. A Techmarinoknak a korábbi modellek elemeit kellett felhasználnia, mivel azok álltak rendelkezésre, hogy tovább tudjanak küzdeni a légiósaik, sőt sok esetben az elhullott társaik vértjét használták fel újra, vagy egyéb unortodox megoldásokhoz kellett folyamodniuk.

Ez az adhoc megoldás vezetett a Mark V kialakulásához, ami tulajdonképpen egy vészmegoldás volt a Mark IV-es elterjedését követő időkben, addig, amíg a már tesztelés alatt álló Mark VI – Corvus páncél véglegesítése le nem zárult. Ezeket a módosításokat az aktuális harcok ihlették. Indokolttá vált, hogy a páncél a saját fegyvereikkel szemben is most már kellő védelmet biztosítson.

Mindenféle improvizált megoldás került a Mark V-ösökre, ám a legáltalánosabb megoldást az volt, hogy extra réteg páncélt tettek az egyes részekre, ezáltal növelve a hatékonyságukat. Ez a gyors és egyszerű megoldás azonban más területeket is befolyásolt a vérten. A többletterhelés miatt az energiaellátást is át kellett gondolni és az új kábelek valamint plusz tápok miatt újabb páncélrétegek kerültek a vértre, ezzel, mint egy ördögi körbe kerülvén. A viselőjének ezért sokszor döntenie kellett, hogy jóval kevesebb energiával látják el a vértjét, így sokkal nehezebben tud majd manőverezni, vagy megspórolnak néhány hűtőberendezést és vezetéket, ezzel szinte elviselhetetlenné téve sokszor a viselését. Ugyanakkor, ha pedig néhány réteg páncélt hagytak volna le, akkor pedig túl sérülékeny volna a mellkasi rész.

A Mark V-ösök sisak szokatlan designja a Dreadnoughtok páncéljára is hasonlít, és tartalmazott már olyan automata érzékelőket, mint a terminátor páncéloké, ugyanakkor továbbra sem érte el a Mark IV-esek szintjét.

A Mark V-ös volt a legelterjedtebb páncél a Horus Eretnekség idején, ezért is hívták sokszor csak Eretnekség Páncélnak. Manapság már igen kevés űrgárdistát látni ilyen páncélban, mivel a többségüket a lojalisták megsemmisítették az Eretnekség után, vagy szétszedték, hogy újrahasznosítsák az egyes alkatrészeit. Ugyanakkor az árulók között rengeteg ilyet lehet felfedezni, mert vagy viselték korábban az eredeti verziót, vagy be kellett szerezniük az alkatrészeket a korábbi páncéljukhoz.

Ezen páncélok magukban hordozzák a Birodalom legsötétebb időszakát és dicsőséges győzelmét is. A harci testvérek között megtiszteltetés egy ilyet viselni, ám az Inkvizíció örökké éber tekintettel van hordozóira és mindenre, aminek kapcsolata volt valaha az Eretnekséggel.


Mark 6 “Corvus Páncél”


A Mark IV-esek gyártásának a vége felé, egy hosszú távú fejlesztésbe kezdtek, hogy új erőpáncélt hozhassanak létre. Mivel ez hosszú ideig csak elméleti síkon mozgott, köszönhetően a harcoknak, a gyakorlatban egy köztes állapotot idézett elő, és megszületett a Corvus Vért, ami sok tekintetben hasonlított a régiekhez és tartalmazott már új elemeket.

A Mark VI prototípusát a Raven Guard tesztelte a Scalland kampány idején, akiknek az ötletei és véleményei alapján a páncél elnyerte a végleges formáját. Nem nyújtott nagyobb biztonságot a Mark IV-esnél, ellenben sokkal jobban teljesített az érzékelők és energiafelhasználás terén. Növelték az energiahatékonyságot úgy, hogy a súlyt mindez nem befolyásolta és még az érzékelők is kifinomultabbak lettek. Az álcázó berendezései is fejlettebbek voltak és sokkal jobban be lehetett építeni a korábbi páncélok egyes darabjait. Ez a legkönnyebb változata a létező erőpáncéloknak. A Mark V-ösökből megerősített bal vállpáncél pedig emléket állít azon hősöknek, akik a Császár mellett küzdöttek az Örökkévalóság Kapujánál.

A páncél végleges változata Corvus Coraxról, a Raven Guardok primarkájáról kapta a nevét, akik a lojalista légiók közül elsőként részesültek a vértek használatában.

A Mark VI-ot letisztult vonalak és megoldások jellemzik, köszönhetően annak, hogy az energiakábelek a belsőben vannak elvezetve.

Az Alpha Légió sikerrel járt abban, hogy megszerezzen egy keveset ezen páncélokból és át is alakították őket a saját céljaikra. A titokban épített Corvus-Alfa féle Corvus páncélokat először a Horus Eretnekség ideje alatt hordtak nyíltan.

Káosz Space Marineok még ma is láthatóak benne, mivel az Eretnekség idején sikerült megszerezniük őket a Marsról, több gyártó egységgel egyetemben, így a későbbiekben is képesek maradtak az előállításukra.


…folytatása következik…